Ma este egy rövid chetelés adta meg az ihletet, ahhoz hogy mielőtt alvásra hajtom a fejem még ezt a rövid pár soros jegyzetet leírjam. Az amit egy általam kedvelt személy írt arra ösztönzött, hogy magamban rá kérdezzek. Hogyan is lennék én ezzel harccal ...ért? 

Az utóbbi alkalmak idején arról írtam, hogy bizonyos vallások tanítói viselkedésükben például harcosabb szint öltenek. Ez nem azt jelenti, hogy felfegyverkeznek, és így indítanak egy háborút, hanem azt jelenti, hogy leteszik az őket határoló vonalakat, mely egy pontos önbecsülésből is táplálkozik. Eddig és nem tovább, ez az ami követhető, de vannak dolgok melyek már túl mutatnak ezen. Miért jó ez, vagy mire jó ez?

Amikor döntést hozunk - mert nap mint nap ezt tesszük, még ha nem döntünk azzal is - akkor is lefektetjük a mi határainkat. Ezt igen, ezt nem. A mi igenünk, egy másik nem is egyben. Ha azt mondom, már egyre kevesebb a termőföld, akkor attól hogy harcolok ..ért, még nem lesz több, de ha kimegyek a kertbe és komposztálót építek és abban komposztálok, akkor ma, holnap már ennyivel több lesz. És ha Te is építesz, akkor kettőször annyi lesz, miért azért mert döntöttem és a döntésemet tettek követték.

Személy szerinte az egyedüli dolog amit teszek, tehetek, hogy döntök. Ma is írok, meg holnap is fogok. Ma is megteszem ami tőlem telik, és holnap is meg fogom tenni. Másnak nem kell ezt tennie, mert az nem az én életem. Amikor döntésről beszélek, magamról beszélek. Egyedül magamért felelek, ahogy más is magáért. Ha úgy gondolom, hogy valami nincsen rendben, és azon tudok változtatni, a saját viselkedésemben, ezt tudom megtenni, mert a saját tetteimet tudom irányítani. És nem is akarhatok mást irányítani, mert a manipuláció.

Az viszont teljesen bizonyos, hogy saját döntéseinknek már van következménye.

Találtam ezt a képet ezekkel a lila pirulákkal

Ha pirulákkal meg lehetne gyógyulni az sokkal könnyebb lenne, mint valódi változást kezdeményezni magunkon. Ez az utóbbi egy olyan folyamat, melyben jó ha találsz társakat, akik amikor eltántorodnál megtartanak. Erre jó egy közösség, valójában segít tartanod az irányt. Ha az ember egyedül megy, és senki nem segíti, idővel eltéved, vagy nem lesz aki segítse, ha elfárad..

Boldogság az, ha amit gondolsz, amit mondasz, és amit teszel, összhangban vannak egymással.  (Gandhi)